Vlagyimir Megre válaszai a német újságírók által feltett kérdésekre – 2022. január 30.

Az eredeti videó: https://anastasia.ru/news/detail/74030/

I. rész

V. Megre: Jó napot kívánok, üdvözlöm kedves olvasóimat!

Azt kellett volna talán mondanom, hogy Guten Morgen, a Libe. Nagy örömmel válaszolok a kérdéseikre. De kényszerűségből először az újságírók kérdéseire kell válaszolnom. Ezeket a kérdéseket egy németországi újságíró iskolából küldték egy hónappal ezelőtt, és megígértük, hogy először ezekre a kérdésekre válaszolunk. 

Az olvasóktól több mint kétszázötven kérdés érkezett. Ebben a rövid közvetítésben, amely kb. egy másik fél órás lesz, nem több, nem tudok válaszolni mindezekre a kérdésekre, ezért kérem a csapatot, amely volt kedves szervezni ezt a közvetítést, hogy a következő vasárnap ugyanekkor folytassuk a kérdésekre adott válaszokat, már kizárólag csak a rész olvasók kérdéseire.

Tehát, kezdjük is el.

Az újságírók valamennyi kérdése igen élesek, mindegyik hibáztat engem, vádol. De éppen ezért jók ezek a kérdések. Tehát az első kérdés az újságírói iskolából.

1. Mivel foglalkozott az Anasztázia könyvek megírása előtt?

Megre: Erre a kérdésre az első könyvemben részletesen válaszoltam, mivel foglalkoztam. Üzlettel foglalkoztam. Hajóim voltak, amelyekkel a szibériai Ob folyón hajóztam. Szibériai vállalkoz voltam, a szibériai vállalkozók régiók közötti szövetségének elnöke voltam. Erről az első könyvben olvashatnak részleteket, le van ott írva a jó is, rossz is. Ittam, cigiztem, csajoztam néha. Hát, így volt.

2. Amikor elkezdte írni az első könyveket, volt-e Önben olyan elhatározás, hogy ideológiai mozgalmat indít?

Én, ahogy az első orosz vállalkozók, egyáltalán nem gondoltam semmilyen ideológiai mozgalomra. Csak akkor kezdem elgondolkodni erről, amikor írni kezdtem a könyveket és visszaemlékeztem arra, mit mondott Anasztázia.

 3.    A szerzői jogokkal kapcsolatban a bírósági tárgyalás során azt állította, hogy Anasztázia személye nem valós embert takar, hanem kitalált szereplő. Miért tartja fenn még mégis az a véleményét, hogy Anasztázia valós személy?

Nézzék, most itt ülök maguk előtt. Ki vagyok én? Valós személy? Ám amikor a könyvet olvassák, ahol magamról írok, vajon nem egy szereplő vagyok-e én is? Valós személy vagyok és egy szereplő a könyvben.  A bíróságon is azt mondtam, hogy létező ember is, a könyvben viszont egy szereplő. Hogy mennyire helyesen és világosan ábrázoltam Anasztáziát a könyvekben az egy másik kérdés. Úgy gondolom, hogy nem elég pontosan írtam őt le. Először is ő egy nagyon különlegesen szép nő. De ezt nem tudom leírni, nem vagyok irodalmilag képes erre. De majd találok szavakat, hogy méltó módon írjam le egy csodálatos nő lényét. Körülbelül ezt tudom mondani, ha értehető.

4.   Sok szakértő, akikkel beszélgettünk, kritizálják, hogy Ön egyszerűen csak paratudományos forrásokból ír le idézeteket a könyveiben. Szándékosan félre akarja vezetni az olvasóit?

Érdekesek ezek a szakértők. Tehát… Én nem ismerem ezeket a paratudományos forrásokat. Anasztázia előtt nem is érdekelt korábban az ezoterika. Természetesen érdekes lenne elolvasnom ezeket a paratudományos forrásokat, de majd ha lesz időm rá. Engem egyelőre nem igazán érdekel ez, mert ezektől a forrásoktól a világban lényegesen nem változnának meg a dolgok.

5.    Sok szakértővel, akivel konzultáltunk, rasszistának minősítik a könyvekben leírtak egy részét, például a telegónia elméletét. Ön személy szerint támogatja ezeket az állítótlagos rasszista elméleteket?

Nem nagyon ismerem a rasszista mozgalmakat, sem az oroszországiakat, sem a németországiakat. Azt viszont szeretném tudni, hol, a könyvek mely helyein írok rasszista irányzatokról a telegónia elvével kapcsolatban. Nem értem, miért, hogy jön ide, hogy a telegónia elve és a rasszista mozgalmak.

Leírtam a könyvekben, hogy van, amikor egy nő, vagy egy férfi a házasság előtt mással már létesítettek intim kapcsolatot. Telegóniáról sok tudós is beszélt. Én csak bemutattam, mi lehet ennek a következménye és hogyan lehet ezek káros következményeitől megszabadulni. Tehát, a telegóniával kapcsolatban forduljanak a tudósokhoz, akik erről beszélnek.

 6.    Sok szakértő, akikkel beszéltünk, a könyv egyes részeit antiszemita ideológiának minősítik. Például a hat levita papról, akik titokban a világot irányítják. Ön személyesen támogatja ezeket az állítólagos antiszemita elképzeléseket? 

Egyáltalán, sosem gondoltam antiszemita ideológiára és nagy figyelemmel viszonyulok a zsidó néphez. Sőt, a könyvekben igen, írtam a levitákról. Nem azért, mintha hibáztatni akarnám őket, hanem egy nagyon fontos jelenségre akartam felhívni a figyelmet, Mert kik is a leviták? Az izraeli nép, a zsidó nép egy ága, akik feladata a nép irányítása volt és a liturgiák vezetése. Most pedig jól figyeljenek, hogy mi történt, és miért döntöttem úgy, mire akartam és akarom most is elhívni a figyelmet.

Gondoljunk bele, nekik, a levitáknak a nép vezetése volt a feladatuk. Gyakorlatilag, akkor, háromezer éve le lett fektetve egy iskola alapja, hogyan kell irányítani a népet. És az emberek a leviták ága ezt a tudományt tanulták. És mi ezer évek után csak most jutottunk oda, hogy foglalkozzunk ezzel a fontos kérdéssel.

Van oroszoknál az elnök felügyelete alá tartozó iskola, ahol az emberek a vezetéssel foglalkoznak. Gondolom ilyen iskolák vannak Németországban, Usában. 4-5 évet tanulnak itt. Ezek az iskolák a politikusok hatása alatt vannak. Hasonlítsák össze. Néhány ezer év és öt év.

Örömmel töltene el, ha lenne erre lehetőség, tanulmányoznám a tórát, mert ott van az igazi vezetői iskola. Lehet, hogy egyszer Németországban járva szerencsétlenül fogalmaztam. Azt mondtam, hogy a zsidók ravaszak és irányítják a pénzáramlást, és képesek ilyen, vagy olyan  politikát az államba bevinni, akkor zsidókat meg kell hívni az állami vezetésbe és akkor az az állam győzni fog. Lehet, hogy most se fogalmaztam helyesen?

Megpróbálom elmondani a lényeget. Mi, a mai emberek, figyelemmel kell néznünk minden népet és minden néptől ellesni a legjobbat, és akkor előre felé fogunk menni és jobb lesz a Földnek. Van egy mondás. A méhecske a virágból a mézet veszi el, a pók a mérget. Legyünk mi ne pókok, hanem inkább méhek. És lessük el a zsidóktól a legjobbakat, és az oroszoktól és a németektől is és máshonnan is. És így a legjobbá építjük fel a jövőnket.

7.   Anasztázia néhány követője, akikkel mi beszélgettünk, elhatárolódnak ezektől az antiszemita részektől. Mit válaszol nekik?

Azoknak válaszolok, akik ezt a kérdést feszegetik; én nem vagyok antiszemita, ezt már mondtam és az előbb válaszoltam erre a kérdésre.

8.   Sok szakértő, akikkel beszéltünk, a könyv egyes részeit antidemokratikus ideológiának minősítik. Például, az a rész, amikor a demokráciát démonnak írja le. Ön egyetért ezekkel az antidemokratikusnak tűnő elgondolásokkal?

Van egy fejezet a könyvben, a Démonkrácia. Ebben a fejezetben írtam a képekről, amit Anasztázia rajzolt a pénz létrejöttéről, eredetéről. Nem a demokrácia eredetéről. Olvassák el figyelmesen ezt a fejezetet és mindent meg fognak érteni. Ennyi. Ezt a szakértőknek mondom.

Most pedig a kedvenc kérdésem a szakértőktől. 

9. Sok szakértő, akikkel beszéltünk, a könyv egyes részeit a nők értékeit lealacsonyító ideológiának minősítik. Például az a rész, amikor Anasztázia megerőszakolására tett kísérletről csúsztatásokkal ír. Ön személy szerint egyetért ezekkel a nőellenes gondolatokkal?

Hát, tisztelt szakértők! Ez aztán a ragyogó kérdés! A könyv egyes részeit a nők értékeit lealacsonyító ideológiának minősítik.Nézzék, a könyv kiadása után, a művészek elkezdték lefesteni Anasztázia gyönyörű képeit, emberek, akik korábban sosem írtak verseket elkezdtek írni Oroszországról, Anasztáziáról, talán látják ezt a könyvet, az a címe, hogy „Anasztázia fénysugarában zeng Oroszország lelke”. Az élet megmutatta, hogy nem lealacsonyítás történt, hanem éppen ellenkezőleg, a nő felmagasztalása, olyan magasra emelkedett, hogy az emberek dalokat írtak, képeket festettek, verseket írtak. Ha ezt a nők lealacsonyításnak hívják, akkor legyen, minden férfi és magam is alacsonyítsa le így a saját nőjét, hogy mindenki a környezetben ilyen csodálattal tekintsen rájuk, s verseket írjanak hozzájuk, dalokat, képeket.

Szakértőkéim, nézzük tovább – az Anasztázia megerőszakolására tett kísérlet. Képzeljék el, tajga,

A napsütötte, kellemes rét, körben sehol senki, csak egy csodálatos nő, aki karjait széttárva fekszik maguk előtt. Mit fognak tenni? Én például semmiféle megerőszakolásra nem gondoltam. Csak arra, hogyan tudnám megmutatni ennek a csodálatos nőnek, mennyire szép, és így tovább. Hogyan? Csak úgy mondjam neki, hogy szép vagy? Ez furcsán hangzott volna. Ezért tettekben akartam ezt vele érzékeltetni, megérintettem a vállát. Ha valaki ezt megerőszakolásnak tartja, akkor… elnézést kérek.

10.  Mennyire felel meg a könyvekben leírt női kép napjaink világának? Ön is elvárja, hogy a gyermekei, unokái tisztelettudóan viselkedjenek a férfiakkal szemben?

Ez a kép, Anasztázia csodálatos képe most, ma jelent meg a világunkban. Tehát erre a mi világunknak nagyon nagy szüksége volt. És megkísérli, hogy csodálatosabbá tegye a világunkat.

Ön akarná-e, hogy a gyermekei tisztelettudóan viselkedjenek a felnőttekkel szemben? Szeretném, ha gyermekeim és unokáim, az ő tetteik, Anasztázia tetteihez legyenek hasonlatosak. Anasztázia, a fiam és a lányom, nem tisztelettudóak irányomban, önelégedettek. Én szeretem őket, ők nagyon sokat segítenek Anasztáziának, és mint minden morgó öregember, nem vagyok mindig elégedett azzal, amit a gyerekek csinálnak. Például unokám Nina Moszkvába költözött, most ott dolgozik. Korábban gyakrabban látogatott meg engem Vlagyimirban, ahol most élek, egyszer a barátaival együtt jött el hozzám, akik szintén ilyen fiatalok. Elkezdtem nekik magyarázni, röviden szólva, hogy nem értik még az életet, hogy elmentek egy nagy városba, ahol nem jó a levegő a víz. Figyelmesen meghallgattak, aztán megsértődtek. Amikor elutaztak, akkor megértettem, hogy nem volt igazam. Az unokám meg ritkábban kezdett el hozzám jönni. Nem kell saját értékrendünket a fiatalokra erőltetni, akik még nem ismertek meg annyi mindent, mint mi.

11.  Az Anasztázia könyvek nagyban közismert legendákon és mítoszokon alapulnak. Mi volt Önre hatással a könyvek megírása során? Milyen új elképzeléseket adnak az ön könyvei?

Hát, ezeket az ismert legendákat én nem olvastam, Ha ismerik ezeket a legendákat és mítoszokat, akkor küldjék el nekem.

Lehet, hogy ezeket is meg kellene jelentetni mint az Anasztázia sorozatot? Hogy ezek is hozzájáruljanak egy szebb világ kialakításában, Oroszországban és Németországban is és más országokban is. Ha ezek léteznek, de semmilyen jó hatással nem voltak és semmi jó nem történt általuk, akkor ne küldjék el őket.

Milyen új elveket, ismeretet adnak a könyveim? Aki ezt a kérdést feltette, az bizonyára nem olvasta a könyveket. Nem tudom most felsorolni azokat az új elképzeléseket, amiket a könyvekben leírtam.

12.  Az Ön weboldalán arról ír, hogy 11 millió könyvet adtak el. Ez a szám 2010 óta nem változott, van-e újabb, friss adat, bizonyíték arról, hogy hány könyvet adott el?

A Taganka metróállomás kijáratánál én az első 15 példányt adtam el, személyesen adtam el, mert a könyvterjesztők nem vették meg. Azt mondták, kinek érdekes ez az erdő, hogy tiszta levegőt kell szívni, tiszta vizet inni? Éppen akkor kezdődött a peresztrojka. Azután beindult a dolog és minden kiadó szerette volna, hogy megvehesse a kiadás jogait. Oroszországban négy kiadó adta ki.

A Teremtés résznek 500.000 kezdő példányszám kiadása volt. Máig újabb kiadások vannak. Összességében szerintem olyan 20 millió példánynál tart az eladás. A kiadás könyvben csökkent. Megjelent az internet és a könyvet az olvasók letöltik a netről. Ezek után persze nem kapok honoráriumot. De kiindulva abból, hogy a könyv példányok után a mai napig kapok honoráriumokat, a könyv ma is népszerű.

13.  Milyen kritériumoknak felelnek meg a könyveit kiadó külföldi könyvkiadók?

Nem tudok beszélni a könyvkiadók nevében, de úgy gondolom, jók a feltételek.

14.  Mennyire fontos a német piac az önök mozgalmának?

Nagyon fontos. Mert nagyon fontos, egy olyan nem-nyugodt, nem-közömbös, szép, és mert vannak ilyen vicces szakértők.

15. Tervezi-e hogy újra ellátogat Németországba, miután a 2018-ban beszélt a könyv vásáron?

Igazán szeretnék ellátogatni Németországba ebben az évben a közelgő vásárra.

16. Németországban ismert jobb oldali nacionalisták támogatják az Anasztázia mozgalmat. Mennyire támogatja az Anasztázia mozgalomban a jobboldali nacionalista tendenciákat?

Nem ismerem a nacionalista mozgalmat Németországban. És kifejezetten nem ismerek nacionalista tendenciát az Anasztázia mozgalomban.

A mozgalomhoz a különböző országok különféle emberek csatlakoznak, de közös nyelvet találnak egymással. Például a családi birtokainkon, ahol van az én birtokom van, különböző országokból vannak emberek. Senki sem tudja, nacionalisták vagy nem nacionalisták. Mindenki barátságosan viszonyul egymáshoz, a keresztények, a muszlimok, és nem hívők.

Az a tény, hogy támogatják az Anasztázia mozgalmat, ismertek Németországban, azt jelenti, hogy nem csak a nacionalisták, hanem ők olyanok, akik támogatják a szépséget és a csodálatos jövőt. Talán sokan jobban, többet megértettek, mint a szakemberek, akik ezeket a kérdéseket feltették korábban. Ha ezek a nacionalisták elkezdenek építeni családi birtokaikat, akkor, valószínűleg jó emberek lesznek. Mint a zsidók, mint a kazahok, akik Németországban élnek, és más emberek is.

17. Milyen tervei vannak a jövőre az Anasztázia mozgalommal kapcsolatban? Mi az Ön meglátása a következő évekre?

Az Anasztázia mozgalommal, amit úgy is neveznek „Az Oroszország zengő cédrusai ” mozgalom, nincs semmilyen tervem. Végtére is, semmilyen módon nem én irányítom ezt a mozgalmat. Fel sem tudom mérni a méreteit. Például ennek a programnak köszönhetően ezeknek a kérdéseknek köszönhetően tudtam meg, hogy Németországból már sokan költöztek Oroszországba. Németországból Oroszországba költöztünk, és építik saját birtokaikat. És hogy ők sokan vannak. A számuk növekszik, annak ellenére, hogy nem megy minden simán Oroszországban.

Nos, például itt az egyik fordító. Minden fordító, aki itt fordít, nem szakmai fordítók, ezek a könyvek olvasói. Szóval szó szerint megtanultam tegnap, hogy az egyik fordító, német, Németországból származik. A neve Julia, mondhatnám a vezetéknevét, de nem kértem rá az engedélyét. Tehát Németországból Oroszországba költözött a „Vedrusz” településen. Így nevezik „Vedrusz” település, amely családi birtokokból áll, és Oroszország déli részén található. Négy évvel ezelőtt jött ide, hogy építse a falut, megházasodott, két gyermeket szült már.

Itt elkezdték mondani nekem. Vologya, aki szervezője ennek az adásnak, Vologya azt mondja, hogy filmet kell készíteni ezekről az emberekről, akik ide jöttek és itt élnek.

Kérdezem: „Ők különböznek?”

Az Alapítványnál is megkérdeztem: „A németek valahogy különbözőnek az oroszoktól?”

És a titkár az Alapítványnál azt mondja nekem: „Igen, ezek különböznek.”

Kérdezem: „Miben?”

– Az ő birtokaikon nagyobb a rend. Mind olyan akkurátusak, szépek.

Tanulnunk kell tőlük a mi településeinken élőknek.

18. Hogyan él Ön és családja az Anasztázia könyvekben Ön által leírt és felállított szabályok szerint?

A családom úgy él, annak figyelembevételével, ahogyan megértették Anasztázia szavait. Nem bizonyos szabályokat követnek, főleg nem az általam felállítottakat. De ők nagyon rendesek.

19. A családja számos fotót osztott meg, amelyet különböző üdülőhelyeken készítettek, világszerte szórakozó helyeken. Hogyan egyeztethető ez össze a könyvekben leírtakkal, Anasztázia  életmódjával?

Igen, szeretném látni, hogy hol vannak, minden üdülőhelyen, és különösen a világ szórakozó helyein. Itt van az unokám Nyinocska. Egyetemen végzett, a Gazdaságtudományi Kart. És ő a cégnél dolgozik, amelyet a gyermekeim vezetnek. Ő a felelős a külföldi partnerekkel való kapcsolattartásért. Különböző országokba kell utaznia, többek között a vezetőség nevében, a szibériai vezetőség nevében. Például ő volt a Hong Kongban, Kínában, kiállításokon, ahol a cég termékeit mutatta be, Oroszország termékeit sikeresen képviselte.

Az unokám Nyinocska nagyon fontos eseményen járt, Frankfurt am Main-i jubileumi könyvfesztiválon.

Azt mondta nekem: „Nagyapa, miért nem veszel részt egy ilyen jelentős vásáron?”

Elmulasztottam ezt a vásárt. És aztán ő ment Frankfurtba, bérelt négy négyzetmétert, és a vállalkozó barátai segítségével részt vett a kiállításon az Anasztázia könyvekkel.

Ez a négy négyzetméter a látogatottságban legyőzte a Frankfurt am Main hatalmas pavilonokat is. Mikor látták ezt a vezetők, azt mondták, hogy tudnak egy kicsivel nagyobb teret is adni, író-olvasó találkozásra is alkalmas legyen a hely. És sok ember jött oda, nagyon sok ember. És a közeli kiállítási pavilonokból odaadták a széküket, de még mindig nem volt elég. Hálás vagyok a német olvasóknak olyan hatalmas érdeklődésért, jelenlétükért, hogy részt vettek az eseményen.

Nos, Nyinocskának milyen fotói vannak Frankfurtból? Hol itt pózol, hol ott. Nos, egy tipikus fiatal lány. Fotózkodjon csak. Sok történetet tudnék mesélni, hogy ez a külsőre nagyon szép pózoló lány, mennyit mindent csinál. Hadd utazzon csak, örülök neki.

20. Az Ön webáruházában értékesített termékek, mint az olaj és az édességek, hogyan segítik az embereket, akik az Anasztázia szabályai szerinti életet próbálnak élni?

Nem az én online áruházamban. Annyi kérdés az én családommal kapcsolatban, most meg az üzlet. Elmondom.

A családom, amikor az Anasztáziával való találkozás után visszaérkeztem és megírtam a könyvet, otthagyott sok más dolgot és cédrusolaj készítésébe kezdett, amelyről Anasztázia beszélt. Egy gyógyszereket készítő üzemben kezdték el a gyártást. Úgy kezdett termelni cédrus olaj az orvosi növényben. Ez volt a legjobb olaj, összehasonlítva más cégek termékeivel. De megpróbáltam ezt az olajat, és ha összehasonlítottam azzal, amit próbáltam a tajgában, és éreztem, hogy ez rosszabb volt, mint amit a tajgában állítottunk elő. És ezt elmondtam Szergejnek, Polinka férjének, és a lányomnak. És akkor ők kölcsönt vettek fel, és átszállították a berendezéseket és a gyártást egy tajgai faluba, száz kilométerre a várostól. Ők szerveztek meg ott a termelés. És olyan cédrus olajat kezdtek el gyártani, és nem csak a cédrus olajat, amelyekhez nincsenek hasonlíthatóak a világon.

Kiderült, hogy a levegő befolyásolja a termelést, a cédrus olaj minőségét. Az olaj tartalmazza a teljes Mengyelejev táblázatot, és ha a levegő szennyezett, néhány elem kiesik. És büszke vagyok a családomra, aki gyárt ilyen termék. És most Szergej a francia parfümgyártóval együtt egy új terméket adott ki. Ennek a „Teremtés” nevet adták, és rajta van a Megre név is. És tudják, hogy a vállalkozó, aki az ő vezetéknevét ráírja a termékre, az lelkiismeretével garantálja az áru minőségét. Például, a Mercedes-t, a briliáns autót, kiről nevezték el? A tulajdonos lánya tiszteletére, akit Mercedes-nek hívtak.

Sokan beszélhetnénk a termékekről, amelyeket a gyermekeim termelnek. De nem tudom, hogyan lehet megvenni ezeket Németországban. Ehhez kapcsolatba kell lépni Vladimirral, ő lehet, hogy segít. Lehet vásárolni a nagy választék csak egyetlen kis terméket – a fogkrémet. Próbálják ki egy hétig, tisztítsák ezzel a fogukat, és látni fogják, hogy mi történik. Ha valakinek puha az ínye, vagy fáj a torka, vagy fogágybetegsége van, akkor egy hét alatt elmúlik. Mert ebben a fogkrémben, csak természetes anyagok vannak cédrusból. És ezek ökológiailag is tiszta termékek. Miért? Mivel a cédrus nem nő mindenhol, csak a tajga mélyén. És jó, ha az emberek később azt mondják, ez valóban így van, bár amit mondok, és garantálom, hogy igazat mondok.

Az újságírók kérdéseinek végére értünk. Köszönöm újságírók!

—————————————————————————————————–

II. rész

V. Megre: Szeretnék egy kicsit az ihletről beszélni, és arról, mi egy családi birtok.

A családi birtok az elsődlegesen egy ihletett irányultság a gyönyörű felé.

Sok emberrel csodák kezdenek el megtörténni. Látják, itt van előttem egy kis szobor, ez Anasztázia. Ezt az alakot egy novoszibirszki fafaragó készítette. Ez egy remekmű a faragványok között. Nem tudom, mennyire látják jól, nagyon régen készült, valószínűleg körülbelül húsz évvel ezelőtt. Szekrényben is volt, az ablakpárkányon, és sütötte a nap, és Anasztázia, ahogy ült a rönkön, most is úgy ül, és nem repedt meg a fa. Valahogy így készítette el. Nézzék, milyen. Minden rendben van vele. Az építőiparban pedig mi van, az ajtókat javítgatják, az ajtókereteket utána kell állítani.

Aztán van itt még nekem egy asztal is cédrusból, és van egy elegáns cédrus székem is. Az ihletről beszélünk, megmutatok még valamit.

Élt egyszer egy festőművész. Egy dal szövegéből van – egyedül élt a festő, volt egy háza és vászna. És most mutatok önöknek valamit. Élt egy festőművész, Kumar Alzsanov, se ecsetje, se vászna. De őt annyira megérintette Anasztázia, hogy az építkezésen, ahol dolgozott OSB lapokra kezdett el olcsó festékkel képeket festeni. Az interneten láthatják a képeit: https://anastasia.ru/media/vernissage/

Néhány nappal ezelőtt újra megnéztem ezt a kiállítást, a festményeit, és az egyik kis kép nagyon meglepett. Ezek alatt az évek alatt annyira elsajátította a tudást, hogy érzelmeket megjelenítő alakokat kezdett festeni. Ő eladja ezeket a képeket. Ez a kép kicsi, olcsó, és én valami okból ezt választottam. Most elmondom, miért. A kép címe: Sértődés. Itt van, mutatom.

Íme két alak. Sértődés a címe. De miért ez? Ezen az alakon látszik, hogy megbántódott. A medvén is látszik, hogy ő is megsértődött, vagy megbántódott, hogy Anasztázia megsértődött rá. Ez egy nagyszerű művészet, ez egy nagyszerű képesség, amikor az alak azt mutatja, hogy a személy megsértődött, és hogy a medve is csalódottan üldögél. Ma már ennek a festőművésznek vannak ecsetjei és vásznai is, és már vászonra festi a műveit. Néhányat közülük meg lehet vásárolni. Nézzék meg, hátha megtetszik valamelyik.

Mi is ez tulajdonképpen? Ez az ihlet. Ez is itt egy fafaragás. Ez cédrus. És mi van ott? Ismerik ezt a képet? Írtam róla a könyvben. Ha óvatosan közelről megmutatnánk, elhinnék-e, hogy ez a kép egyetlen vonallal lett rajzolva? A művész a ceruzát a kép középpontjába helyezte, és egy spirálban kifelé haladva rajzolta, és ilyen kép lett belőle. Ez egy művész, aki ezt készítette, még akkor, amikor az Anasztázia könyvek nem is jelentek meg.

De mi is ez az ihlet. Ezt a tartót az „Anasztázia” könyv számára egy fafaragó készítette. Így lehet kinyitni és ide lehet behelyezni a könyvet. Ez az ihlet.

Ez a fedél a „Teremtés” könyv részére cédrusból készült. Erre ránéztem, néztem, és azon töprengtem, mit akar ez tőlem. És eszembe jutott, hogy Anasztázia azt mondta, úgy kell olvasni, hogy megértsük, mi van a sorok között írva, akkor kell olvasni a könyvet, amikor a technokrata világ hangjait nem hallani. És úgy döntöttem, hogy újra olvasom a könyveimet, és először a „Teremtés” könyvet. Találtam egy helyet az erdőben, és elkezdtem olvasni. Próbálják ki, de csak akkor, amikor nagyon rendben van a pszichéjük.

Emlékezzenek vissza, Anasztázia azt mondta nekem, hogy írsz egy könyvet, én összegyűjtöttem az univerzum összes legjobb hangját, és most ezek hatékonnyá lesznek. Ez egyszerűen valami fantazmagóriának tűnt, hiszen hogyan hihetnénk, hogy összegyűjtse az univerzum hangjait, és hogy ezek hatékonyak lennének.

Az a helyzet, hogy Anasztázia kinyilatkoztatásait, az Anasztázia könyveket számos egyetemen vizsgálják, Oroszországban, Amerikában, Indiában. És azt mondják, hogy a könyvben valóban lehet valamilyen hangokat érezni, a „Teremtés ” könyvben.

És a könyvek után érdeklődnek, úgy gondolom, hogy az összes ország hírszerző ügynökségei is. Mert hihetetlen jelenség történt – erősen befolyásolják a társadalmat. Mert mennyire igyekeztek az uralkodók a különböző korokban, beleértve az orosz kormányt is, hogy az emberek menjenek a földre, vidékre. És hirtelen valami hihetetlen történt – az emberek nem csak megy elmentek vidékre, hanem hatalmas nehézségeket leküzdve mennek oda. Határokon át. Leküzdve a feléjük irányuló pletykákat. Amikor a nemzetközi irodalmi díjat átadták nekem, azt mondták, hogy Oroszország egy új paradigmát adott a világnak. Ez az ihlet.

Adnak nekem még egy kis időt, hogy válaszoljak két, három olvasói kérdésre? Jól van.

Kérdés: Hogyan lehet egy családi birtok több generációs, ha a gyerekek újra és újra saját birtokot hoznak létre?

V. Megre: nagyon egyszerű. A végén, egy családi birtokokból álló település jöhet létre. A tény az, előfordul, hogy a gyerekek elhagyják a családi birtokot. Az ott született gyerekek elköltözhetnek. Ahogyan az unokám Nyinocska is Moszkvába ment, morogtam rá is, az ő barátaira is. De önök sose morogjanak rájuk, azokra, akik elmennek, mert minden bizonnyal visszatérnek a családi birtokra, új élettapasztalatokkal térnek vissza, új szemlélettel az életről.

Az a helyzet, hogy hiszen én is egy faluban éltem, aztán elköltöztem Moszkvába, majd különböző városokban éltem. És hirtelen eljött az idő az életemben, hogy nagyon vissza akartam menni arra a helyre, ahol születtem. De az a ház Ukrajnában van, ahol születtem. Nagypapa, nagymama meghaltak, és a házat eladták. De a lényeg az, hogy még mindig van egy emlékem róla, és egy vágy, hogy visszatérjek arra a helyre. És az önök gyermekei is, mármint azok a gyerekek, akik egy családi birtokon születtek és ott töltötték gyermekkorukat, ott voltak fiatalok. Feltétlenül el fog jönni az ideje, amikor oda vissza akarnak majd térni. És minden bizonnyal visszatérnek. Fontos, hogy legyen egy ilyen hely számukra. Képzeljék el, hogy valaki hirtelen azt mondja: „Tudod, van egy hely, ahol a nagyszüleid, a szüleid, ültettek egy kertet a számodra, csináltak neked egy tavat is. És te odamehetsz.”.

Vannak első családi birtokok, majd a gyerekek építenek saját birtokokat. De az első birtok sem lesz elhagyatott, mert az unokák visszatérnek oda.

Kérdés: Német emigránsként kaphat-e valaki egy hektár földet Oroszországban?

V. Megre: Tudják, már régóta a családi birtokokról törvényre várunk itt Oroszországban, amelyben kimondják, hogy lehetséges földet kapni, más országokból származó embereket is beleértve. Kérjük, segítsenek nekünk, írjanak leveleket. Van egy ilyen levél, amit néhány évvel ezelőtt írtak. Vologya, nem emlékszel, hányan írták alá? Mintegy ezer ember, aki Németországban él, levelet írt, hogy ha a törvényt a családi birtokokról el fogják fogadni Oroszországban, akkor ők készek visszatérni Oroszországba.

Ennek a jelenségnek egy külön műsort lehetne szentelni. Elnézést, hogy sietek, mert az időnk véget ér. És itt van még egy olyan fontos kérdés, amelyre legalább röviden választ kellene adnom.

Kérdés: Mit gondol Anasztázia a koronavírus válságról? Halálos-e az oltás és legyengíti-e az immunrendszert? Ez egy nagyon komoly kérdés.

V. Megre: Nézzük, hogy mi történt. És mit gondolunk a koronavírus válságról?

Vajon nem értjük, hogy ez a válság azt mondja, meg kell változtatni az életmódot? És milyen életmódra változtatni? Nézzék, hogy mi történt. Milyen tökéletesen kedvező helyzetben is vannak, akik már létrehozták a családi birtokukat. A koronavírus nem szörnyű számukra. Ha megbetegszenek is, akkor is könnyen átvészelik. Ők nem félnek a gazdasági válságtól, ami a koronavírus miatt van. Ha nem lesz lehetőségük, hogy valamilyen üzemben dolgozzanak, akkor saját hektárjukon, a saját birtokukon dolgozhatnak. Azokról az emberekről beszélek, akik már létrehozták saját birtokukat és ott élnek.

Mi történik az emberekkel, amikor korlátozásokat vezetnek be?

Az embereknek otthon kell ülniük az egyszobájukban, a kétszobásban, vagy akár egy háromszobás apartmanban, és nem mehetnek ki az utcára. Megóvhatja-e egy lakás az embert a koronavírustól, a baktériumok behatolásából? Nem teljesen.

Mi másért szörnyű még az ilyen elszigeteltség?

Az is szörnyű, hogy sok ember depressziós lesz. És ez a depresszió nem kevésbé szörnyű, mint maga a koronavírus. A depresszió, a mély depresszió megbéníthatja az egész államot, az ember nem látja a holnapot.

Mi történik egy olyan emberrel, aki a birtokban él?

Van egy hektárja földje, ez a terület 100 méterszer 100 méter, élő sövénnyel körben. Ha ezek tűlevelűek, akkor ezek képesek távol tartani az ember számára rosszindulatú vírusokat.

Ez a személy magának élelmiszereket termel. Fizikai állapota, immunitása lehetővé teszi, hogy sok vírussal felvegye a harcot. Nincs elvágva az élő kommunikációtól más emberekkel. Nem fél, hogy megfertőzik a többiek. A szomszédok jobbról is, balról is szintén védettek.

Sokszor voltam településeken, amelyek a Vladimiri régióban vannak, és ott semmi sem változott az emberek számára, a koronavírus érkezésével, úgy értem. Nem csak a fiatalok vannak, vannak olyan nők, akik hetven körül vannak, hetven felett is, és most síelnek. A következő adásra megkérem az alapítványt, hogy tegyenek fel fotókat, és talán videót is.

Gondolom, hogy a koronavírusról és minden másról a következő adásban beszélünk, amely vasárnap, ugyanabban az időben, egy héten múlva lesz.

Elnézést kérek azoktól az embereknek, akiknek a kérdéseit nem tudtam most megválaszolni. Nagyon köszönöm a részvételüket, a kérdéseiket. Számuk azt mutatja, hogy a világ nem közömbös, és hogy a csodálatos jövő gyönyörű célegyenesébe ér.

A fordítócsapatnak köszönet és Vladimir Jannak is köszönet a konferencia megszervezéséért.

Köszönet Jegornak, aki technikát biztosította.

Köszönet Olgának, aki aggódott, hogyan fogok válaszolni az újságírók kérdéseire és követelte, illetve egyszerűen megkért rá, hogy én legyek kategorikus és szigorúbb ezeknél a kérdéseknél.

Köszönet az újságíróknak, akik feltették ezeket a kérdéseket, mert így válaszolhattam, és az olvasók tudhatják, hogyan kell válaszolniuk, ha ilyen kérdéseket kapnak. Talán. Azt akartam még mondani, hogy vannak újságírók itt Oroszországban, akik az olvasóimat az én követőimnek nevezik. Önöket is a követőinek hívhatják. Szeretném válaszolni nekik hogy ők nem az én követőim. Én vagyok az ő követőjük.

Viszlát, köszönöm mindenkinek ezt a gyönyörű találkozást.

Folytatás 2022. febr. 6-án: Kérdések – válaszok 2.

A bejegyzés létrehozva: 2022. február 14.