„…még mielőtt gyermekeinket kezdenénk nevelni, nekünk magunknak fontos megtanulnunk normálisan élni. Majd amikor az emberi létezéshez méltó körülményeket hoztunk létre, a gyermekekről az iskolával együtt kell törődnünk, egységesen, harmóniában cselekedve, egymást kiegészítve.”

(Vlagyimir Megre: Kik is vagyunk?)

 

A Jövő Iskolájában a tudás érzéscsomagokban érkezik, melyek a közös tevékenységek során gondolatokká bomlanak ki. A tudás bennünk van, nem rajtunk kívül, s minden, mit mi magunk alkotunk, ezen benső tudásnak a megtapasztalása és megértése.

A Jövő Iskolájában az alkotás folyamata tanít, nem a tanár! Az a tanuló, aki alkot, a tanítási folyamatot irányítja, egyben tanít is, sosem csak passzív résztvevő.

A Jövő Iskolájában nincs előre megírt tananyag. A témakörök adottak: mindaz, ami fontos a világban azok számára, akik a tanulócsoportot alkotják.

A Jövő Iskolájában a tanulás kiscsoportokban folyik, melyek összetétele dinamikusan változhat, átalakulhat az együttműködés során.

Az együttlét, az együtt cselekvés elegendő a tanuláshoz, mert mindenki tud valamit, amit a többieknek megmutathat, átadhat.

A Jövő Iskolája a természettel és környezettel harmóniában létező „Szeretet Terében” jön létre.

A Jövő Iskolájának bizonyítványa az önellátó, önfenntartó ember megjelenése, nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi értelemben is.

A Jövő Iskolája tehát az a hely, ahol az emberek az együttlét örömében s annak hatványozott erejéből táplálkozva megtalálják egyéni életük értelmét, célját, s boldogságát.